Homályba fülledt vágyaim kovácsa
Hovatovább, belefulladok a magányba,
Savként folynak testemen az évek
Szetszednek a párhuzamos létek,
Térdig kopott a lábam addig kerestelek
Szivárvány hangommal óhajtottalak
Erdőn át, mezőn át, völgyön át, óh, hajtottalak
Gyémánt tengerbe fürdettem a hónajladat
A hasam, a hátam, a lábam, a ... ó nyaljad,
Szeretlek téged, te tacskó
Csak ne lenne a neved herezacskó!
Zenc & NOrm